Oldal kiválasztása

ÁLMODNI JÖTTEM

Olyasféle lény vagyok, melynek természete, hogy gondolkodik, és lényege abban áll, hogy állandó és szeretettel teljes.

Most ember vagyok, álmodni jöttem. Szívem vágyakkal teli, és a legnagyobb köztük: hogy szerethetek.

Amíg kerestem önmagam, önfeledten éltem. Amikor megtaláltam, már láttam, figyeltem, és adtam.

Minden, ami létezik, a szeretetből fonta magát. A szeretet töméntelen szálából lettünk emberré, és ugyanezen szálakkal fonódunk egymáshoz – a földhöz, a levegőhöz, a tengerhez, valamennyi létezőhöz. Senki nem független másoktól, még akkor sem, ha úgy érzi, egyedül van – a lélek láthatatlan jelekkel öleli magához az egész világot. Hogyan? – Egy érintéssel, vagy csak egyetlen emberi szóval. A lélek sugárzásánál nincs nagyobb fény.

Ne félj a magánytól, sosem vagyunk egyedül. Milliónál milliószor többen kísérik bátortalan lépteinket, s enyhítik égő emberi fájdalmainkat, egy távoli világból, ahonnan valamennyien jöttünk. Ez az igazság.

TATIOSZ – A csillagok törvényei

Egy világ teremtését vállaltad életeddel, a saját világodét, amely a hatalmas világ parányi mása. Valamennyi cselekedeted – alkotás. Amit mondasz, ahogy szólsz, amit gondolsz és teszel, ahogyan szeretsz – a Te alkotásod. Így építed általa a világegyetem rád eső részét.

Ismered jól a csillagok törvényeit: a Hegy fölötti Égben örömmel fogadják jó szándékú szavaid és tetteid. A mi világunkban is megbecsülendők ezek a nagyságok. Minél többet adsz, annál közelebb kerülsz valódi önmagadhoz.

Higgy magadban! Nem bánom, ha csak annyira, amennyire én hiszek benned.

Nagy erő ez, mely a világot a jó felé mozgatja, ha őszinte és mélyről jövő. Ahogyan én érzem és küldöm feléd, úgy higgy magadban Te is.

TATIOSZ – A szeretet nyelvén
[Kassák Könyvkiadó, 2017]

Fordította: Vágó Gy. Zsuzsanna
Kép: Dorina Costras kortárs román festőművész: Álom

Forrás: Tatiosz-gyűjtemény, Staúros Karakonstantinídis, Athén, 1999.
Σταύρος Καρακωνσταντινίδης: Συλλογή του Τατίου, Αθήναι, 1999.