Oldal kiválasztása

Világok világa

Amikor kimondod, amit gondolsz – őszinte, bátor és bizalomteljes vagy. No ez az emberi! – bár kevesen tudják, hogy amit gondolnak és éreznek, ezren, millióan, sőt még annál is többen látják, hallják, tudják.

Ami titok az ember előtt, az nyilvános a világok világa előtt. Mert a világ is tartozik valahová, a világnak is van egy világa, amelyik félti, vigyázza, törődik vele, ahogy gyermekével a szülő.

Igen, a világok világában minden értünk történik. Nincs titkosírás, amit csak te ismersz, és senki nem ért. Nincs titkos gondolat, nincs titkos érzés, ami csak a tiéd. Nincs magány sem, mert hallanak téged, látnak téged, őriznek téged.

Akkor sem vagy egy szál magadban, ha egy szigeten élsz, fák, virágok, fények közt, egyedül. Mert ilyen, hogy egyedül – nem létezik. Ha létezne, akkor nem volna a szeretet. De a szeretet van. És éppen azért van, hogy ami összetartozik, együtt maradjon.

És mi egyetlen pillanatra sem szakadunk el egymástól. Vagy hiszed, vagy nem, ez éppenséggel mindegy az összetartozásnak, mert ő az emberi hiedelemtől függetlenül létezik.

A gyerekek rajzai, a lelkük öröme és fájdalma. Üzenetek annak a világnak, ahonnan jöttek, és ahol ezt a titkosírást értik. Az arany napokkal, ezüst holdakkal, színes csillagokkal, hegyekkel, tengerrel, fákkal, virágokkal, és a fura emberekkel teli füzetkék olyanok, mintha a lelkük valaki előtt állna, aki szereti őket, aki csupa jót akar nekik, aki együtt sír velük, ha a szívük nehéz, és együtt derül, ha a szívük könnyű. Minden fűszálnak, minden ágnak és levélnek a fán, titkos sóhajtása van a világok világa kapuja felé.

Mindenkinek – neked is, nekem is, neki is – van titkosírása, amit a világ ősének küld, ahová maga is tartozik. Noha nem tud róla. Néha ez az írás kegyetlen, néha tiszta és szép. Néha ez az írás elkapkodott, néha benne van a lelkünk. Ez rendben is van, hiszen a föld fényben is, sötétben is él, melegben, szélben, hóban és fagyban.

Amikor rám gondolsz, titkosnak hitt szavakat suttogsz a végtelenbe. Lehet, hogy én nem fogok tudni róluk. De ennek nincs jelentősége. Ezek a nappal és éjjel benned született kis furcsaságok, amiről azt hiszed, csak a tiéd, mindenki látja, ha akarja, a világok világának szebbik felén.

Amikor rád gondolok, érezlek. Ami bennem van, csupán egy jó érzés: mert jó rád gondolnom. Próbáld ki, gondolj rám másképpen, és érezni fogsz. Ezt tudja a lélek. És csak a lélek tudja ez.

Szteliosz Thalasszinosz – CETLIK A SZÍVED FELETT

LÉLEKKALAUZ A SZERETETHEZ
[Kassák Könyvkiadó, 2017]

Fordította: Vágó Gy. Zsuzsanna
Képforrása : Golden Rosycross Ireland

Forrás: Stélios Thalassinós: Eikónes apó tin psychí mou, Athén, 2010
Στέλιος Θαλασσινός – Εικόνες από την ψυχή μου, Αθήνα, 201